Válogatott alpesi sízőnk, Nagy Bence január elején sérült meg St. Lambrecht-ben egy FIS versenyen. Sikeresen megoperálták a lábát, és 1,5 hónapja kezdhette el a gyógytornát. Gyorsan javul a térde, és türelemmel várja, hogy ismét sportolhasson.
Bencével a műtétről és a rehabilitációról beszélgettünk.
-Ki végezte el a műtétet a térdeden?
- Dr. Tállay András műtött a tatai Kastélypark Klinikán február 21-én, 6 héttel a sérülést okozó esést követően. Erre azért volt szükség, mert meg kellett várni az esés következtében sérült szalag felszívódását ahhoz, hogy azt a legjobban pótolni lehessen.
-Pontosan milyen beavatkozást végeztek el?
- Az olimpiai kvalifikáció során sérültem meg egy hatalmas bukást követően január 8.-án egy óriás versenyen Grebenzenen, melynek következtében elszakadt az elülső keresztszalagom, illetve kissé meglazult a korábban már sérült belső oldalszalagom is. A műtét során pótolták az elszakadt keresztszalagot a combhajlító izmomból, illetve a meglazult belső oldalszalagot pár öltéssel ismét feszessé “varázsolta” az orvosom, ami annyi apró kellemetlenséggel járt, hogy emiatt 1 hét helyett 2 hétig kellett mankóznom.
-Milyen feladatokat végezhetsz vele a gyógytornán kívül?
-Sajnos egyelőre a lábaimat a mindennapokhoz szükséges dolgokhoz használhatom csupán, amit azonban a műtét óta elkezdtem egyre jobban értékelni, hiszen például a műtétet követően az egyenes rögzítőben töltött három hét után még szinte járni is újra kellett tanulnom, mert elfelejtette a lábam a járás ritmusát és megfelelő terhelését is, így jobb híján jelenleg sokat sétálok, hogy legalább ezzel mozgásban tudjam tartani a lábaimat. Ezen kívül pedig elsősorban erősítéseket végezhetek, természetesen azokat a lábam nélkülözésével, így ezek a felsőtestre koncentrálódnak, de könnyű bringázással, sétával illetve a gyógytornán végzett munkával szerencsére a lábammal is végzek bőven munkát a lábam jelenlegi állapotához képest.
-Mi a rehabilitációs terv?
-Már a sérülést követően elkezdtem a gyógytornát, ennek azért volt jelentősége, mert ezzel próbáltunk valamennyit megőrizni a bal lábam izomzatából, ami a sérülés következtében majdnem teljesen elvékonyodott. A műtétet követő három hét ágyhoz kötve telt, amit nem is igazán viseltem jól, viszont ezt követően ismét elkezdhettem a gyógytornát, amit már nagyon vártam ekkor, hiszen ez volt az első olyan lehetőség, hogy újra használhassam a lábaimat. Ennek során elkezdtük az izomépítést is, az elején elsősorban matracon talajon dolgozva különböző lábemelő és feszítő gyakorlatokkal, majd fokozatosan haladva egyre több guggolással és álló pozícióban végzendő feladattal egészültek ezek ki. Az utóbbi hetek is alapvetően gyógytornával teltek, szépen fokozatosan igyekszünk felépíteni a stabilitását, illetve visszaépíteni az izomzatot a lábamban. A múlt hét óta óvatos szobabiciklizést már végezhetek, a következő 1-2 hétben elkezdhetek már úszni is, majd május közepétől nagyon lassan kocogni is, ezek mellett pedig természetes folytatom a gyógytorna programomat is. –
- Mikor terhelheted?
-Terhelni csupán a nyár vége felé terhelhetem komolyabban a térdemet, de szerencsére a gyógyulási folyamat egy kicsit talán még a vártnál is jobban halad, így bizakodó vagyok ezzel kapcsolatban, mert tényleg fokozatosan érezhető, hogy egyre több dologra vagyok képes az “új” térdemmel. Ismételten sílécre pedig a jelenlegi tervek szerint november elején állhatok majd, ami ugyan egyelőre még elég messzinek tűnik, viszont az elsődleges fókusz most azon van, hogy ha erre kerül a sor, akkor a lehető legjobb állapotban legyek.
